Január 23-ig várja a magyar kormány válaszát kérdéseire a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az egyházi törvénnyel kapcsolatos panaszok ügyében, ezt a levelet az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság még nem kapta meg - reagált sajtóinformációkra az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkársága szerdán.
Furcsállja, hogy bár az egyházak, kisebbségek ügye is uniós bírálatok tárgya, mégsem sikerült az érintett szervezetek képviselőivel találkozni budapesti vizsgálódásuk során – mondta a hvg.hu-nak az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának néppárti tagja, Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő. A delegáció többek között a magyar igazságszolgáltatás, a kisebbségek, az egyházak helyzetéről készít jelentést.
Közzétette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az Országgyűlés által elismert egyházak nyilvántartását, amely tartalmazza a belső egyházi jogi személyek elnevezését, az egyházak székhelyét, képviselőjük nevét és a képviselet módját - közölte a tárca hétfőn az MTI-vel.
Nagy a zűrzavar az egyházi törvény módosítása körül. Az ellenzéki pártok úgy értelmezik a kapkodva elfogadott jogszabályt, hogy minden vallási közösséget egyházzá kell nyilvánítani, amelyik megfelel a törvényi előírásoknak. A kormánypártok szerint viszont a törvényi megfelelés nem jár automatikus elismeréssel.
Megkezdődhet az elismerési kérelmet benyújtó egyházak akadémiai vizsgálata. Az elismerést kérő 82 egyház közül az alaki vizsgálatok alapján 37 felel meg törvénynek.
Iványi Gábort nem lepte meg, hogy a Fidesz megszüntette a legtöbb kisegyház egyházként való elismertségét. A lelkésznek Orbán Viktorral egykoron szívélyes volt a kapcsolata, két legidősebb gyerekét is ő keresztelte, de ma már nem tudja őt tisztelni.
„Keresztények és demokrácia – a magyar eset” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az osztrák Katolikus Akadémikusok Egyesülete november első szombatján Bécsben. A résztvevők arra keresték a választ, hogy milyen szerepet játszik a keresztény vallás Orbán Viktor kormányzásának legitimálásában. A vita célkeresztjében az új magyar alkotmány, a média- és az új egyházügyi törvény állt. A résztvevők osztrák és magyar egyetemi oktatók, valamint a bécsi magyar nagykövet voltak.
Irritálta az egyházi vezetőket, hogy a hatalom csak egy ornamentikának gondolja az egyházat, ennek is szólt a Kovács Zoltán államtitkár által kért központi harangozás elutasítása június 4-én – mondta a hvg.hu-nak Fabiny Tamás evangélikus püspök. Az Északi Evangélikus Egyházkerület vezetője hatalom és egyház viszonyáról, az utóbbi napok antiszemita támadásairól és az egyházak kiállásáról is beszélt.
Az Orbán-kormány javaslatára 170 új törvényt fogadott el a parlament az elmúlt két évben, a törvénymódosításokkal együtt összesen 408 törvényt hirdettek ki eddig. Az Országgyűlés inkább törvénygyárra hasonlított az első két évben, ahol időnként már a képviselők se tudták követni, miről is kell szavazni.
Sokféle módon lehet felépíteni egy demokráciát, és az Egyesült Államok nem írja elő egyetlen országnak sem, hogy milyen utat válasszon, így Magyarországnak sem kívánja megmondani, mit tegyen a törvényeivel vagy az alkotmányával kapcsolatban - mondta Thomas Melia külügyi helyettes államtitkár ATV Szabad szemmel című vasárnapi műsorában.
Majsai Tamás teológus úgy találja, hogy a Hit Gyülekezete nem volt szolidáris azokkal a vallási csoportokkal, amelyeknek egyházi státuszát megszüntette a fideszes többségű parlament.
Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament hétfőn: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.
A Magyar Iszlám Közösségből és a Magyarországi Muszlimok Egyházából álló Magyarországi Iszlám Tanácsot ismerheti el egyházként az Országgyűlés, miután a képviselők hétfőn elfogadták a fideszes Demeter Zoltán módosító indítványát.
Tizenhét további felekezetet javasolhat egyházi elismerésre az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a parlamentnek a tavaly elfogadott egyházügyi törvény mellékletének módosításával az MTI értesülése szerint. A bizottság a tervek szerint pénteken dönt az országgyűlési előterjesztésről.
A közigazgatási minisztertől 72 kérelem érkezett egyházi regisztrációra az Országgyűlés emberi jogi, civil és vallásügyi bizottságához - mondta el Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke hétfőn.
Az egyházügyi törvény módosítása után kialakult rendezetlen jogi helyzet mielőbbi rendezése érdekében békés demonstrációt szerveznek a Krisna-hívők.
A már beérkezett kérelmeket az egyházakról szóló törvény életbelépése után, vagyis januártól bírálják el. Az előírt feltételeket teljesítők listáját a miniszter a parlament elé terjeszti, a képviselők kétharmadának szavazata kell a nyilvántartásba vételhez.
A Pedagógusok Szakszervezete az egyházakról szóló törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az új egyháztörvény nem korlátozza a vallásszabadságot, csak a vallási közösségeknek az adójogállását és állami támogatását szabályozza, a benne elismert egyházak 14-es listája pedig bővülni fog – ezt mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azon a keddi Washington-Budapest telekonferencián, amelyet a John Hopkins Egyetem szervezésében tartottak a magyar egyháztörvényről.
A magyar és a szlovák református egyház tervezett fúziója elleni szlovákiai tiltakozásról írt pénteken a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung, míg a baloldali Berliner Zeitung a médiaviszonyokkal foglalkozott.
